Ügyrend

A Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Alapszabályzatának 21. szakasza alapján (Népújság, 47/2005), a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsa a 2009.február 2-án megtartott ülésén elfogadta

 

A LENDVA KÖZSÉGI MAGYAR NEMZETI ÖNKORMÁNYZATI KÖZÖSSÉG TANÁCSÁNAK ÜGYRENDJÉT

 

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. szakasz

Ezen ügyrend a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsa (a továbbiakban: LKMNÖK Tanácsa) munkájának szervezését, annak módját, valamint a tanácstagok jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének módját szabályozza.

 

2. szakasz

 

Ezen ügyrend rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak a Tanács testületeire és azok tagjaira is. A Tanács testületeinek munkája e szabályzattal összhangban külön ügyrenddel is szabályozható.

 

3. szakasz

 

A Tanács és testületek magyar és szlovén nyelven végzik ügyvitelüket.

 

4. szakasz

 

A Tanács és testületeinekmunkája nyilvános.

A nyilvánosság korlátozható vagy kizárható, ha ezt megköveteli a személyes adatok védelme, továbbáaz olyan adatokat tartalmazó dokumentumok és egyéb írásos anyagok védelme, amelyek törvény, más előírás vagy a Tanács szabályzatainakrendelkezései szerint bizalmas jellegűek.

A Tanács és testületei működése nyilvánosságának biztosítását és a nyilvánosság korlátozásának módját a jelen ügyrend határozza meg.

 

5. szakasz

 

A Tanácsot az Alapszabályzat és a jelen ügyrend értelmében az elnök képviseli.

 

II. A TANÁCS MEGALAKULÁSA

 

6. szakasz

 

A Tanács a választásokat követő első ülésen alakul meg, amelyen megerősíti a tanácstagok több mint felének a mandátumát.

 

7. szakasz

 

A Tanács a megalakulását követő 30 napon belül kinevezi a Felügyelő Bizottság és a Tanács szerveinek tagjait.

 

 

III. A TANÁCSTAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

8. szakasz

 

A tanácstagok jogait és kötelezettségeit törvény, az Alapszabályzat és a jelen ügyrend határozza meg.

 

9. szakasz

 

A tanácstagoknak jogukban áll részt venni a Tanács munkatervének és a tanácsülések napirendi pontjainak kialakításában.

 

10. szakasz

 

A tanácstag nem vonható felelősségre a tisztségével összefüggésbenkinyilvánított véleménye, nyilatkozata, illetve szavazata miatt.

 

11. szakasz

 

A tanácstagoknak jogukban áll a Tanács elnökétől, a Tanács más szerveitől és a hivataltól a Tanácsban vagy szerveiben végzett munkájukhoz szükséges értesítést és magyarázatot kérni.

A Tanács elnöke, a Tanács más szervei és a hivatal köteles megadni a tanácstag által kért értesítést és magyarázatot. A tanácstag külön kérésére az értesítést, illetve magyarázatot írásba kell foglalni.

12. szakasz

 

A tanácstagoknak jogukban áll szóban vagy írásban kérdést intézni a Tanács elnökéhez, alelnökéhez és szervéhez.

A kérdéseknek rövideknek és érthetőeknek kell lenniük. Ellenkező esetben az elnök, az alelnök vagy az erre feljogosított tanácstag erre figyelmeztet, és felszólítja a tanácstagot, hogy a kérdését, illetve indítványát megfelelően egészítse ki.

A szóbeli kérdésfeltevésrerendelkezésre álló időtartam nem haladhatja meg a 3 percet, az indítványra adott magyarázat pedig az 5 percet.

Az írásban benyújtott kérdést azonnal továbbítani kell a címzett személyhez.

 

13. szakasz

 

A kérdések és indítványok megvitatásaaz elnöklő jelenlétében történik.

Az ülésen meg kell válaszolni minden kérdést és indítványt, amelyet az ülés kezdetéig benyújtottak, valamint a tanácstagok kérdései és indítványai tárgyalásakor feltett szóbeli kérdéseket is. Ha a válasz az iratok részletesebb áttekintését vagy áttanulmányozását igényli, az elnöklő a kérdésre a következő ülésen, illetve a következő ülések egyikén is válaszolhat, amennyiben a követelt adatokat korábban nem lehet megszerezni.

Az elnöklő az egyes kérdésekre vagy indítványokra írásban is válaszolhat, a tanácstag követelésére pedig a választ írásba kell foglalni.

 

14. szakasz

 

Amennyiben a tanácstag nem fogadja ela kérdésére vagy indítványára kapott választ, további magyarázatot kérhet. Ha a választ ezt követően sem fogadja el, vagy hiányosnak találja, a kérdés megvitatásátindítványozhatja. Az indítványról a Tanács szavazással dönt.

Amennyiben a Tanács elfogadja a tanácstag indítványát, az elnöknek a kérdést a következő rendes ülés napirendjére kell tűznie.

 

15. szakasz

 

A tanácstag köteles távolmaradásáról és annak okáról legkésőbb az ülés kezdetéig értesíteni az elnököt vagy a hivatalt. Ha távolmaradását vis maior vagy egyéb ok miatt nem tudja az ülés kezdetéig jelenteni, az akadály megszűnése után a lehető legrövidebbi időn belül kell értesítenie az elnököt vagy a hivatalt.

Az ülésről távolmaradó tanácstagotnem illeti meg az üléssel kapcsolatos költségtérítés.

Ha valamely testület tagja egy naptári évben háromszor hiányzik a testület üléséről, a testület elnöke javasolhatja a Tanácsnak a tagfelmentését.

 

 

IV. A TANÁCS MUNKAKÖRE

 

16. szakasz

 

A Tanács a legfelsőbb döntéshozó szerv az LKMNÖK jogai és kötelezettségei körébe tartozó valamennyi ügyben.

 

V. A TANÁCSÜLÉS

 

1. Az ülés összehívása, az elnöklés és az ülésen való részvétel

 

17. szakasz

 

A Tanács rendes vagy rendkívüli ülésen végzi munkáját és hozza meg döntéseit.

A Tanácsot az elnök hívja össze.

 

Az elnök a Tanács üléseit a Tanács munkatervével összhangban, szükség szerint, a Tanács határozata alapján vagy a tanácstagok egyharmadának írásbeli követelésére hívja össze, mégpedig legalább négyszer évente.

 

18. szakasz

 

A Tanács rendes ülésére szóló meghívót, valamint az ülés írásbelianyagát legalább 7 nappal az ülés előtt kézbesíteni kell.

A Tanács ülésére meghívót kell küldeni a tanácstagokon kívül a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának, a polgármesternek és a nemzetiségi médiának.

Meghívót kell küldeni azoknak a személyeknek is, akiknek jelenléte az ülés napirendje alapján szükséges.

A meghívókat és az ülés írásbeli anyagát postai úton kell kézbesíteni. A meghívókat ésa kapcsolódó írásbeli anyagot elektronikus úton is továbbítani lehet.

 

 

19. szakasz

 

A Tanács rendkívüli ülését akkor kell összehívni, ha sürgős ügyekről kell tárgyalni, illetve határozni, vagy a tagok egyharmadaezt követeli.

A Tanács rendkívüli ülését a Tanács elnöke hívja össze, legkésőbb az indítvány megérkezésétől számított 3 napon belül. Amennyiben erre a kitűzött határidőben nem kerül sor, az ülést a tanácstagok egyharmada hívja össze.

A Tanács rendkívüli ülésére a meghívót az ülés írásbeli anyagával együtt az ülés előtt legalább 3 nappal kézbesíteni kell.

Ha a körülmények megkövetelik, a Tanács rendkívüli ülése abban a végső határidőben is összehívható, ami elegendő ahhoz, hogy az összehívásról az összes tanácstag értesüljön, és részt vegyen az ülésen. Ebben az esetben az ülés napirendjére az ülésen is javaslat tehető, az ülés írásbeli anyaga pedig az ülésen kézbesíthető.

 

20. szakasz

 

Egyes ügyekről a Tanács levelező ülésen is határozhat.

A levelező ülésenelfogadásra javasolt határozat akkor tekinthető elfogadottnak, ha a szavazó tanácstagok többsége mellette szavaz.

A levelező ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

 

21. szakasz

 

A javasolt napirendet az elnök a hivatallal közösen készíti el.

A napirend elfogadásáról a Tanács az ülés kezdetén dönt.

 

22. szakasz

 

A Tanács ülését a Tanács elnöke vezeti. Az elnök az ülés vezetésével az alelnököt vagy a Tanács más tagját is meghatalmazhatja.

A Tanács azon rendkívüli ülését, amelyet a tanácstagok hívtak össze, mert a törvény és ezen ügyrend rendelkezései ellenére az elnök azt elmulasztotta, az a tanácstag vezeti, akit az ülést összehívó tanácstagok erre maghatalmaztak.

 

23. szakasz

 

A Tanács ülései nyilvánosak.

Az ülésen részt vevő, meghívóval nem rendelkező személyek a tanácsülés anyagába a hivatalban kaphatnak betekintést.

Amennyiben a jelenlévők zavarják az ülést, az elnöklő felhívja őket a rendzavarásabbahagyására. Amennyiben a rendzavarással ekkor sem hagynak fel, az elnöklő távozásra szólítja fel őket.

 

24. szakasz

 

A törvény értelmében közérdekűnek nem minősülő adatok védelme érdekében a Tanács elnökének, illetve a jelen lévő tanácstagok többségének javaslatára a Tanács határozattal zárt ülést rendel el, illetve az egyes napirendi pontok tárgyalásáról kizárja a nyilvánosságot. A határozatban rendelkezni kell arról, hogy a Tanács elnökén, illetve a tanácstagokon kívül mely személyek lehetnek jelen az ülésen.

 

 

2. Az ülés menete

 

25. szakasz

 

Az ülés megnyitását követően az elnöklőértesíti a Tanácsot arról, hogy a tanácstagok közül ki jelezte elfoglaltságát, illetve távolmaradását az ülésről.

Az elnöklő ezt követően megállapítja, hogy határozatképes-e a Tanács.

 

26. szakasz

 

A Tanács az ülés kezdetén határoz a napirendről.

A napirend megállapításánála Tanács először az egyes pontok napirendről való levételére vonatkozó javaslatokról dönt, majd a napirend kibővítésére tett javaslatokról, és ezt követően az esetleges egyéb javaslatokról.

A napirend kibővítésére vonatkozó javaslatokat csak abban az esetben lehet elfogadni, ha az arraokot adó körülményekaz ülés összehívását követően merültek fel, és ha a tanácstagok kézhez kapták az ügy napirendre tűzéséhez alapul szolgáló anyagot. A napirend kibővítésére vonatkozó javaslatokat a tanács megtárgyalja és szavaz róluk.

A napirendi pontok levételéről és a napirend kibővítéséről hozott döntéseket követően az elnök a teljes napirendet szavazásra bocsátja.

 

27. szakasz

 

A napirend elfogadását követően a Tanács határoz az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadásáról.

A tanácstag megjegyzéseket tehet az előző ülés jegyzőkönyvéhez, és követelheti a jegyzőkönyv megfelelő módosítását és kiegészítését. Az előző ülés jegyzőkönyvének módosításáról vagy kiegészítéséről a Tanács dönt.

A jegyzőkönyv elfogadható azzal a megállapítással, hogy nem fűztek hozzá megjegyzéseket vagy a jóváhagyott módosításokkal és kiegészítésekkel.

 

28. szakasz

 

A napirend pont tárgyalása előtt az elnöklő, az elnöklő által kijelölt személy, illetve az indítványozó, amennyiben nem az elnöklő tette az indítványt, kiegészítő magyarázattal szolgálhat.

Amennyiben a jelen ügyrend másképp nem rendelkezik a kiegészítő magyarázatra rendelkezésreálló időkeret nem haladhatja meg a 15 percet. A Tanács döntése alapján az indítványozó köteles kiegészítő magyarázatot adni.

A kiegészítő magyarázat után az elnöklő a napirendi pontot megvitatásra bocsátja. A vitában azok vehetnek részt, akik felszólalási lehetőséget kértek és az elnöklőtől szót kapnak. Ennek során figyelembe kell venni a jelentkezési sorrendet. A tanácstag felszólalása nem haladhatja meg a 7 percet.

A tanácstag egy kérdésben egyszer kap felszólalási lehetőséget, majd minden felszólalás után rövid viszontválasz (replikára) jogosult. A hozzászólásnak egyértelműnek kell lennie, és kizárólag a vita tárgyravonatkozhat. Ellenkező esetben az elnöklő megvonhatja a hozzászólás jogát. A hozzászólás legfeljebb 3 percig tarthat.

 

29. szakasz

 

A felszólaló csak az adott napirendi ponthoz tartozó kérdésről szóló vitához szólhat hozzá.

Ha a felszólaló nem tartja magát a napirendhez, vagy túllépi a felszólalásra rendelkezésre állóidőkeretet, erre az elnöklő figyelmezteti. Amennyiben a második figyelmeztetés után sem tartja magát a napirendhez, vagy folytatja a felszólalását, az elnöklő megvonhatja tőle a szót.

 

30. szakasz

 

Annak a tanácstagnak, aki az Alapszabályzat, az ügyrend vagy a napirend megsértéséről kíván szólni, az elnöklő azonnal szót ad.

Az elnöklő ezt követően állást foglalaz ügyrend vagy a napirendi pont megsértésének kérdésében Ha a tanácstag az elnöklő álláspontjával nem ért egyet, a Tanács a kérdésről tárgyalás nélkül dönt.

Ha a tanácstag azért kér szót, mert hibára kívánja felhívni a figyelmet, vagy szeretné kijavítani a véleménye szerint félreértésre vezető, pontatlanul elhangzott állítást, illetveszemélyes magyarázat szükségét kívánja jelezni, az elnöklő azonnal szót ad neki. A tanácstagnak a magyarázatra kell korlátoznia a felszólalását, ami nem haladhatja meg az 5 percet.

 

 

31. szakasz

 

Az elnöklő megszakíthatja a tanácsülést, ha:

- a Tanács ideiglenesen határozatképtelen lesz,

- ha technikai okok miatt szünetre van szükség,

- ha szavazást kell előkészíteni,

- ha a jelen lévő tanácstagok egyharmada indokoltan szünetet kér.

 

 

3. A rend fenntartása az ülésen

 

32. szakasz

 

Az ülés rendjéértaz elnöklő felel. A tanácsülésen senki nem szólalhat fel, amíg az elnöklő szót nem ad neki.

Az elnöklő gondoskodik arról, hogy a felszólalót senki ne zavarja beszéd közben. A felszólalót csak az elnöklő utasíthatja rendre, és csak ő vághat a szavába.

 

33. szakasz

 

A rend megsértése miatt a tanácsülésen az elnöklő a következő intézkedéseket foganatosíthatja:

- figyelmeztetés,

- a szó megvonása,

- kiutasítás az ülésről vagy annak egy részéről.

 

34. szakasz

 

Figyelmeztetés mondható ki a tanácstagnak, illetve a felszólalónak, ha engedély nélkül szólal fel, ha a felszólaló szavába vág, vagy bármilyen más módon zavarja az ülés rendjét.

A felszólalótól megvonható a szó, ha felszólalásával sérti az ülés rendjét vagy ügyrend rendelkezéseit, és már kétszer figyelmeztették az ülés rendjének, illetve azügyrendnek a tiszteletben tartására.

A tanácstag, illetve felszólaló kiutasítható az ülésről, ha a felszólítás vagy a szó megvonása ellenére sérti az ülés rendjét, és ezzel akadályozzaa tanács munkáját.

Az ülésről vagy az ülés egy részéről távozásra felszólított tanácstagnak, illetve felszólalónak azonnal el kell hagynia a termet.

 

35. szakasz

 

Az elnöklő az ülésről kiutasíthatminden más résztvevőt, aki megsérti a rendet, vagy viselkedésével akadályozza az ülés zavartalan menetét.

Amennyiben az elnöklő a tanácsülésen a szokásos intézkedésekkel nem tudja fenntartani a rendet, az ülést félbeszakítja. Amennyiben az ülést 15 percen belül nem lehet folytatni, az elnöklő az ülést berekeszti.

 

4. Határozathozatal

 

36. szakasz

 

A Tanács határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van, levelező ülés esetén pedig, ha a tanácstagok több mint fele beküldte a szavazatát.

Amennyiben a döntéshozatalhoz a tagok kétharmados többsége szükséges, a Tanács akkor határozatképes, ha a Tanács tagjainak legalább kétharmada jelen van az ülésteremben, illetve levelező ülés esetén a tagok kétharmada beküldte a szavazatát.

A tagok jelenlétét az ülés kezdetén, minden szavazás előtt és a szünetet, illetve az ülés félbeszakítását követő üléskezdéskor ellenőrizni kell.

 

37. szakasz

 

A Tanács rendszerint nyílt szavazással dönt. A szavazás kézfelemeléssel történik.

Szavazáskor „MELLETTE” vagy „ELLENE” vagy „NEM SZAVAZOK” szavazat lehetséges.

Az elnöklő minden szavazás után megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét

 

38. szakasz

 

A Tanács titkos szavazással dönthet, ha az elnöklő vagy a Tanács jelen lévő tagjainak egyharmada ezt javasolja.

A titkos szavazást lebonyolításátháromtagú szavazóbizottság végzi el szavazócédulákkal. A bizottság tagjai sorából elnököt választ. Két tagot a Tanács választ meg az elnöklő javaslata alapján. A harmadik tag az elnöklő javaslatára a hivatal alkalmazottja. A szavazáshoz annyi szavazócédulát kell elkészíteni, ahány tagja van a Tanácsnak. A szavazócédulákat az LKMNÖK bélyegzőjével kell hitelesíteni. A szavazócédulának tartalmaznia kell a szavazásra bocsátott határozati javaslatot. A cédula alján a „MELLETTE” és „ELLENE” szó szerepel. A szavazás úgy történik, hogy a tag kitölti a szavazócédulát, vagyis bekarikázza az egyik szót.

 

Kinevezésről történő szavazás esetében a cédula a jelöltek ábécérendben felírt, sorszámozott listáját tartalmazza. Szavazáskor a jelölt neve előtti sorszámot kell bekarikázni.

A szavazás időtartamát, illetve végét az elnöklő határozza meg. A szavazás olyan helyiségben folyik, ahol biztosított a szavazás titkossága.

Az elnöklő a szavazás egyéb részleteit a szavazás előtt határozza meg.

 

39. szakasz

 

A szavazás befejeztével a bizottság megállapítja a szavazás eredményét, amely a következőket tartalmazza:

- a kiosztott szavazólapok számát,

- a leadott szavazólapok számát,

- az érvénytelen szavazólapok számát,

- az érvényes szavazólapok számát,

- a „mellette” és az „ellene” szavazatok számát, illetőleg az egyes jelöltekre leadott a szavaztok számát,

- arra vonatkozó megállapítást, hogy a javaslatot a vonatkozó szabályok szerit elfogadták-e vagy sem.

A szavazás eredményének megállapításáról jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai írnak alá.

Az elnöklő a szavazás eredményét az eredmény megállapítását követően azonnal közzéteszi a tanácsülésen.

 

Az LKMNÖK ülésének jegyzőkönyve

 

40. szakasz

 

A tanácsülésről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell az ülésen és az egyes szavazásokkor jelen lévő, valamintaz ülésről távol maradó tagok nevét, továbbáaz elfogadott napirendet, az egyes határozatijavaslatokról való szavazás eredményét és az elfogadott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és az üléssel kapcsolatbankézbesített, illetve tárgyalt írásbeli anyagok eredeti példányának másolatát.

A Tanács minden rendes ülésen tárgyalja és elfogadja az előző rendes ülés és a két ülés között megtartott rendkívüli és levelező tanácsülések jegyzőkönyvét. Minden tagnak joga van megjegyzést fűzni a jegyzőkönyvhöz.

A jegyzőkönyv elkészítéséért az LKMNÖK hivatala felelős. Az elfogadott jegyzőkönyvet az elnöklő és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

 

41. szakasz

 

A Tanács ülését hanghordozón rögzítik. A felvételeket a tanácstagok mandátumának lejártát követően egy évigkell őrizni. A Tanács tagjának és az ülés más résztvevőjének az elnöklő előzetes engedélyével jogában áll meghallgatni a hangfelvételt, az ülések zártkörű részeit kivéve. A hangfelvételt a hivatal helyiségeiben a hivatal meghatalmazott alkalmazottja jelenlétében lehet meghallgatni.

42. szakasz

 

A Tanács határozatainak, szabályzatainak okmányainak eredeti példányát,a tanácsülések jegyzőkönyveit, valamint az LKMNÖK és testületeinek minden írásos anyagát tartós dokumentumként a hivatal állandó dokumentumgyűjteményében kell tárolni.

 

6. Szakmai és adminisztratív-technikai feladatok ellátása a Tanács részére

43. szakasz

A Tanács és a testületei számáravégzett szakmai és adminisztratív munkáért a Tanács elnöke felel. A tanácselnök a hivatal vezetésével meghatalmazhat állandó munkaviszonyban álló alkalmazottat.

 

7. A Tanács testületei

44. szakasz

A Tanács testületekről az LKMNÖK Alapszabályzata rendelkezik. A Tanács határozattal alapíthat vagy megszűntethet testületeket.

A Tanács bizottságai a saját tevékenységi körükben a jelen ügyrenddel és az Alapszabályzattal összhangban tárgyalják a Tanács hatáskörébe tartozó kérdéseket, és a Tanácsnak megfogalmazzák véleményüket és javaslataikat.

A bizottságok első ülését a bizottság tagjainak megválasztását követő legkésőbb 60 napon belül az elnök hívja össze.

45. szakasz

Állandó testület a Statutáris Jogi Bizottság, amelynek öt tagja van. A tagokat a Tanács nevez ki. A bizottság tárgyalja az LKMNÖK Alapszabályzatának és ügyrendjének tervezetét, azok módosítását és kiegészítését, valamint a szabályzatok tervezetét, amelyekelfogadásáról eztkövetően a Tanács határoz.

A bizottság véleményt formál arról, hogy a tárgyalt szabályzatok tervezetei összhangban vannak-e az Alkotmánnyal, a törvényekkel és az LKMNÖK Alapszabályzatával.

 

46. szakasz

 

A Tanács határozattal más bizottságot is alapíthat. A határozatban rendelkezni kell a bizottság feladatairól, valamint a Tanács által kinevezendő tagok számáról.

 

47. szakasz

 

A bizottsági tagság összeférhetetlen a Felügyelő Bizottsági tagsággal és a LKMNÖK hivatalában végzett munkával.

 

48. szakasz

 

A testület elnöke képviseli a testületet, szervezi és irányítja a munkáját, összehívja az üléseit, és a tanácsülésen képviseli a szerv véleményét, álláspontját és javaslatait.

Az ülésekhez szükséges írásosanyagokat a tagoknak legalább három nappal az ülés előtt kézbesíteni kell, a kivételes és indokolt eseteket kivéve.

A testület üléseken végzi a munkáját. A szerv határozatképes, ha az ülésen a tagok többsége jelen van. Határozatait, véleményeit, álláspontjait és javaslatait a jelen lévő tagok többségi szavazatával fogadja el.

A testület nyílt szavazással hozza döntéseit.

A testület munkájára értelemszerűen irányadók jelen ügyrend azon rendelkezései, amelyek a Tanács munkájára vonatkoznak. 

 

VI. AZ LKMNÖK TANÁCSÁNAK SZABÁLYZATAI

 

49. szakasz

 

A Tanács fogadja el az LKMNÖK Alapszabályzatát, valamint a törvénnyelés az Alapszabályzattal összhangban

- a Tanács ügyrendjét,

- a költségvetést és zárszámadást,

- más szabályzatokat.

 

Az LKMNÖK szabályzatainak tartalmát a törvény és a Tanács Alapszabályzata határozza meg.

 

 

50. szakasz

 

A Tanács által elfogadott szabályzatokat a Tanács elnöke írja alá.

A Tanács szabályzatainak eredeti példányát bélyegzővel kell ellátni, és az LKMNÖK állandó dokumentumgyűjteményében kell őrizni.

 

 

VII. AZ ELNÖK ÉS A TANÁCS KÖZÖTTI VISZONY

 

51. szakasz

 

Az elnök képviseli a Tanácsot, összehívja és vezeti üléseit.

A Tanács elnöke gondoskodik a Tanács határozatainak végrehajtásáról. Az elnök minden rendes tanácsülésen beszámol a két ülés közötti időszakban elvégzett feladatokról és a Tanács határozatinak végrehajtásáról.

A határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóban külön magyarázatot kell adni a végre nemhajtott határozatokról és ennek indokairól.

Amennyiben a Tanács határozatátnem lehet végrehajtani, az elnöknek új, végrehajtható határozatot kell javasolnia a Tanácsnak.

Az elnök gondoskodik a Tanács munkájának törvényességéről. Ezen kötelezettségéből kifolyólag köteles a Tanácsot folyamatosan figyelmeztetni a jogszabályba ütköző döntések következményeire, és a törvénnyel, valamint az LKMNÖK Alapszabályzatával összhangban intézkedni.

Az elnök távollétében a fent felsorolt feladatokat a tanács alelnöke vagy az elnök által meghatalmazott tanácstag látja el.

 

 

VIII. A MUNKA NYILVÁNOSSÁGA

 

52. szakasz

 

A Tanács és testületeinek munkája nyilvános.

A Tanács a munkájáról és az elfogadott határozatokról az LKMNÖK honlapján és a tömegtájékoztatási eszközök segítségével tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

IX. AZ ÜGYREND MÓDOSÍTÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE, VALAMINT ÉRTELMEZÉSE

 

53. szakasz

 

Az ügyrend módosításainak és kiegészítéseinek elfogadásánál a jelen ügyrend és az Alapszabályzat rendelkezései irányadóak.

Az ügyrend módosításához és kiegészítéseihez a jelen lévő tagok kétharmadának szavazataszükséges.

 

54. szakasz

 

Amennyiben a tanácsülésen kétség merül fel az ügyrend egyes rendelkezéseinek tartalmával kapcsolatban, az ügyrendet az elnöklő értelmezi. Ha az elnöklő nem tud állást foglalni, megszakítja a napirendi pont tárgyalását, és a Statutáris Jogi Bizottságot bízza meg azzal, hogy a következő ülésig készítse el az ügyrend adott rendelkezésének értelmezését, illetvemagyarázatát.

A tanácsülésen kívül az ügyrendet a Statutáris Jogi Bizottság értelmezi.

 

 

X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

55. szakasz

 

Ezen ügyrend hatályba lépésének napjával hatályát veszti aLendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsánakeddigi ügyrendje.

 

 

56. szakasz

 

Az ügyrend teljes szövegét a Népújságban kell megjelentetni magyar nyelven. Az ügyrend a megjelenését követő nyolcadik napon lép hatályba.

 

Lendva, 2009. február 2-án

 

Horváth Ferenc

az LKMNÖK Tanácsának elnöke