Az egykori Korona Szálló, ma Városháza
Az egykori Korona Száló árosháza 
épületén a reneszánsz és a barokk építészeti elemek egyaránt megtalálhatók. A hajdani jó hírű szálloda 2006-tól városházaként működik. Az épületegyüttes egykori tulajdonosai, az Esterházyak a középső részét építették, amely vendégházként szolgált. Az Alsólendvai Takarékpénztár az 1891-es sikeres üzleti évet azzal koronázta meg, hogy az épületet megvásárolta, bővítette és jó hírű szállodát nyitott benne.
Laubhaimer Oszkár jegyző villája, ma könyvtár
A neobarokk épületek közé tartozik. 1906-ban épült. Rendkívüli építészeti alkotásról van szó. A ház mozgalmas külsejét a négy saroktorony, a barokk kartus és az épület dekoratív lezárása teszi vonzóvá. Az építmény egészének fontos része az udvarban található kisebb épület, amely egykor a jegyzőség hivatalos helyiségeinek adott helyet, valamint a művészi igénnyel megalkotott udvari kerítés.
Egy szecessziós épület
Jellegzetes szecessziós elemeket találunk a Fő utca 46. sz. alatti házban, melyben egykor a Balkányi Ernő-féle nyomda és papírkereskedés működött. A házat 1907-ben építették Takáts László tervei alapján. A tervező népművészeti díszítőelemeket használ, például a tulipán, a rózsa vagy a szív motívumát. Az épületegyüttes három részre tagolódik.
Az evangélikus templom
Lendván és környékén a 16. században rendkívül erős volt a reformáció hatása. A vidéken több evangélikus gyülekezet működött. A 16. század második felében az alsólendvai Bánffyak is néhány évtizedig e vallás követői voltak. Az első református lelkésze Tőke Ferenc volt, az 1570-es években pedig itt tevékenykedett Kultsár György prédikátor, akinek akkoriban három magyar nyelvű könyve jelent meg a Bánffyak meghívására Alsólendvára érkező Hoffhalter Rudolf nyomdájában. A szakrális épület létrehozása előtt számos felajánló adományozta vagyona bizonyos részét az evangélikus gyülekezetnek, hogy templomépítés céljából telket vásárolhasson. Az ily módon megvásárolt telken 1906-ban felépült a lelkészlakás. Mellette iskola állt. 1934-ben épült fel az evangélikus templom, melynek Magyarországon, Csorna városban található a hasonnmása.
Lendvai Szńház- és Hangversenyterem
A lendvai színházépület terveit Makovecz Imre magyarországi építész készítette. Az alkotó az organikus építészet híve volt. Ennek alapja a túlnyomórészt természetes anyagok használata, valamint az adott épület és környezetének összhangja. Az építész e stílust követte a lendvai »kulturális szentély« építésénél is. Az épület így magán viseli Makovecz építészetének jellegzetes jegyeit. Sokak számára talán ellentmondásos, a valóságban azonban rendkívül funkcionális, örökségünkkel átitatott modern remekmű. A nagy és szakszerűen felszerelt színpad, a gyönyörű színházterem, a tágas előtér és nem utolsósorban az impozáns külső megjelenítés mágnesként vonzza a városba látogató vendégeket, turistákat.
Bánffy Központ
Szerényebb polgári ház a Fő utca 36. sz. alatt, amelynek egyes részeit feltehetően még a 18. század első felében építették. Az épületet az 1887-ben Alsólendvára telepedett tekintélyes ügyvéd, dr. Wollák Adolf vásárolta meg. A második világháború után állami, illetve önkormányzati tulajdonba került, majd 2004-ben itt hozták létre a Bánffy Központot, amely a régió és a muravidéki magyar közösség fontos kulturális intézménye.
Források:
Štefan Galič – Szúnyogh Sándor – Dr.Tomka Miklós: Mesto na razglednicah v letih 1898 do 1945 / Alsólendva képes levelezőlapokon1898-tól 1945-ig
Zbirka monografije OBČINA LENDAVA
Dolnja Lendava v obdobju meščanstva 1867-1945 / Az alsólendvai polgárosodás korszaka 1867-1945
Göncz László: Fejezetek Lendva történetéből 1920-ig
www.terme-lendava.si , www.lendava-turizem.si
Képek: Digifot, Fotografije in tisk d.o.o.